Intézménymutató:
Romania Nemzeti Bankja /Banca Nationala a Romaniei BNR/
2005. január 20.
Sepsiszentgyörgyön a Nemzeti Bank volt épületét, melyet 2004-ben a kormány átadott a Megyei Tanácsnak, a Nastase-kabinet utolsó kormányülésén a Hargita és Kovászna megyei ortodox püspökségnek adományozta. Az ügy a Hivatalos Közlönyben való megjelenés után pattant ki, akkor derült fény arra, hogy az említett egyház emellett Marosvásárhelyen, de Erdély-szerte több más városban is, újabb hatalmas ingatlanvagyonra tett szert. A parlament az ügyről semmit nem tudott – jelentette ki Márton Árpád képviselő. A törvényhozásnak, sajnos, a hasonló döntésekre még csak rá sem kell bólintania – tette hozzá. A korábbi tulajdonos, a Kovászna megyei önkormányzat szerencsére idejében tudomást szerzett az említett kormánydöntésről, jelezte Demeter János elnök. Így a törvény előírta 30 napos időhatáron belül fellebbezést nyújtottak be a Tariceanu-kabinethez a megyét hátrányosan érintő kormányhatározat orvoslása céljából. /(s): Hagymakupolás terjeszkedés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 20./ Háromszéken megdöbbenést váltott ki az az értesülés, miszerint a Nastase-kabinet a Hargita-Kovászna Megyei Ortodox Püspökségnek ajándékozta Sepsiszentgyörgyön a bank volt épületét. A létesítményt korábban a megyei önkormányzat ügykezelésébe adták, testületi döntés is született arról, hogy a város központjában fekvő tágas helységben a modern művészetek galériáját rendezik be, itt tevékenykedett volna a megyei kulturális intézet is. Az „ajándékozás” igazolta, hogy minden cáfolat dacára Székelyföldön tart az ortodox egyház terjeszkedése, kolostorok, templomok felhúzása mellett – ott is ahol hiányoznak a hívők – jelentős vagyont juttatnak az „államvallás” birtokába. /Mi más ha nem terjeszkedés? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./
2005. február 16.
Nem áll módjában a kormánynak a Nemzeti Bank helyi épületét visszaadni Kovászna megye önkormányzatának – áll abban a levélben, mely Adriean Videanu miniszterelnök-helyettes aláírásával érkezett a megyei tanácshoz. Az említett épületet az ortodox egyháznak adományozta az év végén Bejenariu ügyvezető kormánya. Az épület tehát, mint Erdély-szerte sok más értékes ingatlan, 2004 vége óta az ortodox egyház vagyonát gyarapítja. A megyei tanács azt tervezte, hogy ebben az épületben hozza létre a kortárs művészetek kiállítótermét, és itt működteti majd a művelődési intézetet. Tervükről nem mondtak le, kérték a Tariceanu-kabinetet, módosítson a decemberi kormánydöntésen. Demeter János megyei tanácselnöke kijelentette: alkotmányossági hibára hivatkozva megtámadják a határozatot. Jogászaik szerint ugyanis Adrian Nastase lemondása után a Bejenariu ügyvezető kormány volt, így vagyonügyi kérdésekben nem volt döntési joga. /(s): Mégis hagymakupola kerül a bankházra. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 16./
2005. május 18.
A Kolozsvári Magyar Diákszövetség Közgazdász Klubja (KGK) az idén ismét megszervezte gazdasági témájú bukaresti útját. A múlt héten 26 egyetemista látogatta meg a Bukaresti Román Értéktőzsdét, a Román Nemzeti Bankot és a parlamentet. /Kovács Imola: Magyar közgazdászok a román fővárosban. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./
2005. június 21.
Magyar nyelvű tájékoztatót is kiadott a Román Nemzeti Bank (RNB): az új lejre való áttéréssel kapcsolatos információkat színes szórólapokon ismerteti. Háromszékre harmincezer példányt juttattak el. /(sz.): Magyarul is tájékoztatnak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 21./
2005. október 6.
Már hónapokkal ezelőtt jogerős ítélet született az egyház javára, azonban a nagyszebeni reformátusok még mindig nem kapták vissza elkobzott javaikat. Varró Sándor lelkipásztor szerint az arany és ezüst egyházi ékszerek visszaszolgáltatása helyett a Román Nemzeti Bank (BNR), illetve a Nemzeti Történelmi Múzeum május óta időhúzási taktikát alkalmaz. A nagyszebeni református egyházközség a 70–80-as években, a Szekuritáté nyomására kényszerült beszolgáltatni ékszereit. A múzeumhoz 1972-ben 83,47 gramm arany-, a bankhoz 1980-ban 137,40 gramm arany- és 1390 gramm ezüsttárgy került. „Számunkra ez nem bizonyos mennyiségű aranyat meg ezüstöt jelent, hanem annál sokkal többet: egyházközösségünk történelmének tárgyi emlékeit. Az ékszereket, valamint pénzt és kegytárgyakat több mint kétszáz évvel ezelőtt a templomot alapító harminc család adományozta” – mondta el a lelkipásztor. A többéves pereskedés során mind a BNR, mind a múzeum vezetői és jogtanácsosai azzal próbáltak érvelni, hogy az egyház jószántából szolgáltatta be ékszereit. Ráadásul, ők sokkal jobb feltételek mellett képesek megőrizni az ékszereket, mint a református közösség. A végleges törvényszéki döntés nyomán viszont mindkét intézmény vezetősége álláspontot váltott. „Most egy tárgyalóbizottság kinevezését kérték tőlünk, amit még májusban meg is tettünk. Azóta sajnos csend honol az ügyben. Ráadásul adománylevéllel szeretnék átadni a tárgyakat, ami ügyvédünk szerint nem állja a helyét, hiszen itt nem karitatív gesztusról, hanem egy törvényszéki ítélet végrehajtásáról van szó” – nyomatékosított Varró Sándor. Nagy Ágnes, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja szerint a BNR már most készen áll visszaszolgáltatni az ékszereket. Nagy Ágnes szerint a két fél között mindössze levelezés történt, perre semmiképpen nem került sor. Nagy Ágnes állítását Varró Sándor egy vaskos bírósági dosszié bemutatásával cáfolta meg. /Szucher Ervin: „Biztonságban” a szebeni ékszerek? = Krónika (Kolozsvár), okt. 6./
2005. november 2.
Románia lakosságának több mint 40 százaléka XIX. századi körülmények között él, állapította meg Valentin Lazea, a Román Nemzeti Bank szakembere, ennyien nem élvezhetik a vezetékes ivóvíz és közművesítés áldásait. Romániában ebből a szempontból Törökországnál, Albániánál és a Moldovai Köztársaságnál is elmaradottabb viszonyok uralkodnak. /Kegyetlen röntgenkép. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./
2005. november 25.
A november 24-én tartott ülésén több magyarságot érintő döntést hozott a román kormány. Újabb 120 ezer lej támogatást kap Csíkszereda a távfűtési hálózat fejlesztésére. Módosították az áfából a megyéknek visszaosztott összegek jegyzékét, ezzel a csíkszeredai Goscom távhőszolgáltatónak járó összeg 1,52 millió, ezáltal a Hargita megyének kiutalt teljes összeg 2,92 millió lej. A pénzt a szolgáltató a hőközpontok átépítésére, fejlesztésére fordíthatja. Újabb támogatásban részesül Gyergyószentmiklós távfűtési hálózata is. Az egymillió lej értékű támogatást a kormány tartalékalapjából utalják ki. A kabinet a kézdivásárhelyi 24-es Általános Iskola felújítási munkálatainak folytatására 1 milliárd lej támogatást, illetve a bukaresti Ady Endre Líceum javítási munkálataira 200 millió lejt hagytak jóvá. Kovászna megyében, Kézdivásárhelyen a Tanulók Háza olyan ingatlanban folytatta eddig tevékenységét, amelyet nemrég jogos tulajdonosa visszaigényelt. Az új épület megvásárlására a kormány170 ezer lejt hagyott jóvá. Kovászna Megye Tanácsának tulajdonába utalta át a kormány a Nemzeti Bank sepsiszentgyörgyi volt épületét. /Pénz a magyar intézményeknek. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./
2005. december 28.
Újabbkori kisajátítással, valamint elvtelen lobbizással vádolta karácsony harmadnapján kiadott közleményében Florin Tohaneanu sepsiszentgyörgyi ortodox esperes a kormányt, az RMDSZ-t és a Kovászna Megyei Tanácsot a Román Nemzeti Bank (BNR) egykori székháza körül kialakult tulajdonjogi vitában. Állítása szerint tavaly december végi határozatában az Adrian Nastase vezette kormány átadta az ingatlant a Kovászna és Hargita megyék görögkeleti püspökségének (ECH), s az átadást megerősítette január közepén a Tariceanu kabinet is. A megyei önkormányzat megfellebbezte a döntést Mona Musca művelődési tárcavezetőnél, de a minisztérium visszautasította a megyei tanács kérelmét. A közlemény szerint ezután telekkönyveztették az épületet az egyház nevére. Ez év végén azonban a megyei tanács elérte az előző kormányhatározat visszavonását. Demeter János megyei tanácselnök kijelentette, szó sincs arról, hogy az ingatlant az egyház nevére telekkönyveztették volna. /Domokos Péter: Kisajátítást kiált az ortodox egyház. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./
2006. január 13.
2005-ben a regisztrált 8,6 százalékos infláció meghaladta a Román Nemzeti Bank által kitűzött célszintet. A tavalyi infláció 9,1 százalékra csökkent a 2004-ben regisztrált 11,9 százalékhoz képest. 2004-ben 9,3 százalékos volt az éves infláció. 2005-ben a szolgáltatások terén történt a legszélesebb körű drágulás, a tarifák 13,1 százalékkal növekedtek. A központi bank és a kormány 2006-os inflációs célkitűzése 5 százalék plusz-mínusz egy százalékpont. /A tavaly a vártnál magasabb volt az infláció. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 13./
2006. június 26.
Ez az utolsó hét, amikor a kereskedők, szolgáltatók stb. még kötelesek régi lejben is feltüntetni az árakat. Július 1-jétől már csak új lejben (RON) tüntetik fel az árakat. Ennek ellenére a régi lejt december 31-ig még mindenhol elfogadják. 2007. január 1-jétől aztán már csak RON-ban lehet fizetni, viszont a Nemzeti Bank (BNR) korlátlan ideig visszaváltja a lakosságnál maradt régi bankókat, fémpénzeket. /(ij): Véghajrában a régi lej. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 26./
2006. szeptember 7.
Román Nemzeti Bank (BNR) szeptembertől engedélyezi külföldieknek a rövid lejáratú értékpapírügyleteket, ezzel – 60 év után először – teljesen konvertibilissé teszi a lejt. A pénzügyminiszter gyorsan javuló adatokról számolt be, a jegybank elnökhelyettese pedig úgy látja, hogy a gazdaság kész az EU-tagságra. A januárban végrehajtott liberalizálás nyomán a külföldiek lehetőséget kaptak az egy évnél hosszabb lejáratú, lejben jegyzett értékpapírokkal végrehajtandó ügyletekre. Most ezt a korlátozást is eltörölték, egyúttal a román állampolgárok számára is engedélyezték, hogy külföldi értékpapírokkal kereskedjenek. /M. M.: Konvertibilis lett a lej. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), szept. 7./
2006. december 6.
A Román Nemzeti Bank jelentése alapján a jegybanki tartalék továbbra is növekvő tendenciát mutat. A jegybank által kezelt deviza- és aranykészlet novemberben végén 22,85 milliárd eurós rekordszintet regisztrált. Az elmúlt 12 hónapban a jegybanki tartalék több mint 4,7 milliárd euróval nőtt, ugyanis tavaly december elején csak 18,15 milliárd euró körül mozgott. /Újabb rekordon a tartalék. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./
2007. január 31.
Sepsiszentgyörgyön az egykor a Román Nemzeti Bank megyei fiókjának épült ingatlanba átköltözött Kovászna Megyei Művelődési Központ hivatalos székházavatót tartott, ez alkalommal indították útjára a háromszéki értéktérképet is. Demeter János megyei tanácselnök elmondta, az évek során bebizonyosodott, jó döntés volt egy megyei irányítottságú szakintézmény létrehozása. Ennek egyik bizonysága az értéktérkép, melyet szerkesztője, Sepsiszéki Nagy Balázs ismertetett. Elmondta, a Tájak, korok, múzeumok magyarországi mozgalom mintájára egy hasonló háromszéki honismereti mozgalmat képzelt el, ehhez lenne hasznos vezető az értéktérkép. Ennek a részhiányosságait is pótolni kellene. Például a háromszéki népi épített örökség kataszterét is el kellene készíteni – fejtette ki Nagy Balázs. /Váry O. Péter: Új székházban a megyei művelődési központ. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 31./
2007. március 12.
Március 9-én kiosztották Nagyváradon a 2006-os év Aranyalma Díjait azoknak a közéleti személyiségeknek, akik az Új Magyar Szó és az Erdélyi Riport hetilap szerkesztői és olvasói szerint az elmúlt esztendőben sokat tettek az erdélyi magyarságért. A két lapot megjelentető Scripta Kiadó immár harmadízben adta át az elismeréseket. Stanik István igazgató-főszerkesztő elmondta, a díj most már hagyománynak tekinthető. „Az idén inkább háttéremberek kapják az Aranyalmát, olyanok, akik napi munkájukkal nem a nagy nyilvánosság előtt kérkednek, hanem a háttérben maradva sokkal többet tudnak tenni magyarságért“ – tette hozzá. Reményei szerint a következő évben a maszol. ro portál révén megvalósul az első romániai magyar internetes televízió. Szűcs László, az Erdélyi Riport főszerkesztője és Salamon Márton László, az ÚMSZ felelős szerkesztője adta át a díjakat. Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád háromszéki képviselő és Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettes Politika-közélet kategóriában kapott elismerést. A Társadalom kategória díját Kiss Sándor, a Bihar megyei tanács elnöke, továbbá Borboly Csaba és Kovács Péter, a Miért vezetői kapták. A Kultúra kategória egyik díjazottja Tompa Gábor rendező volt, a másik Dimény Áron színész. Nagy Ágnes, a jegybank igazgatótanácsi tagja vihette haza a Gazdaság kategória egyik „aranyalmáját”, a másik díjazottja Varga Gábor, a találmányi hivatal vezetője volt. A Külhoni magyar személyiségek kategóriájában Radetzky Jenő magyarországi vállalkozó, a Román-magyar Kereskedelmi és Iparkamara létrehozója és Darvay Nagy Adrienne színházkutató vette át a szobrot. A romániai román személyiségnek járó díjat Paul Drumaru műfordító kapta. Végül Bocskor Bíborka lépett színpadra, az „erdélyi megasztár”, aki döntős volt egy magyarországi tehetségkutató versenyen. /Aranyalma „háttérembereknek”. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./
2007. március 29.
A Nokia Kolozs megyei beruházása bizonyítéka annak, hogy Romániában a gazdaság függetlenedett a politikától. Tíz évvel, vagy akár hét évvel ezelőtt az ország még a csőd szélén állt. Mugur Isarescunak, a jegybank elnökének köszönhető, aki rövid időre elvállalta kormányfői tisztséget, hogy Románia elkerülte a teljes összeomlást. Azután egyre nagyobb mértékben gyarapodott a magánszektor, s ezzel párhuzamosan szorult vissza az állam. Idén újabb termelőegységet nyitott a Microsoft, a Nokia Kolozs megyét szemelte ki, ahol a jelek szerint egy újabb mamutvállalat is megvetné lábát. Világhírű cégek a kormányválságok ellenére is szívesen jönnek Romániába. /Borbély Tamás: Független gazdaság További gondolkodási időre van szüksége Tariceanunak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./
2007. június 22.
Kereken ötéves rekordot döntött meg június 21-én a lej–euró árfolyam, amely 2002. június 20-a óta először törte át a 3,2 lejes szintet, az amerikai dollárral szemben pedig hat éves és kilenc hónapos (2,3911) árfolyamrekordot döntött. „Ez kimondottan a piaci erők hatása” – nyilatkozta Nagy Ágnes, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsi tagja. /Pszichológiai határon túl: ötéves csúcsot döntött a lej. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./
2007. szeptember 25.
Mugur Isarescu, a Román Nemzeti Bank elnöke is megjelent a múlt hét végén Debrecenben zárult, Felzárkózásunk a kibővült Európában című rendezvényt, a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) 45. és a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) 16. közös vándorgyűlésén. Érdemes felidézni, hogy a magyarországi közgazdászok mennyit tettek annak érdekében, hogy idén január elsejére Románia teljesítse az Európai Unióhoz történő csatlakozás feltételeit. Az elmúlt években Magyarország, a magyar kormány, a magyar hatóságok és a magyar közgazdász társadalom fáradságot nem ismerve utazott folyamatosan Erdélybe, Bukarestbe, ahova éppen kellett, s adta át azt a tapasztalatot, amelyet Magyarország az EU-csatlakozás során meg közvetlenül azt követően szerzett, felhalmozott. Bukarestben még ma is gyanúval tekintenek bármilyen magyarországi gesztusra, s főképpen azokra, amelyekből esetleg az erdélyi magyar közösség is nyerhet valamit. Tibori Szabó Zoltán szerint erre „mi magyarok is” adunk rá okot: „felerősödni látszanak a különböző revizionista jelszavak. ” /Tibori Szabó Zoltán: Gesztusok és érdekek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./
2007. december 10.
December 8-án Kolozsváron rendezte meg a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) azt a gazdasági szakírásról szóló konferenciát, melynek központi témáját szakfolyóirata, a Közgazdász Fórum megjelenésének 10. évfordulója képezte. Magyarországi közgazdászok és tanárok mellett erdélyiek is tartottak előadást, így Vincze Mária tanár a Babes–Bolyai Tudományegyetemen magyar nyelven történő közgazdászképzés alakulásáról tartott előadást, hangsúlyozva, hogy az 1990-es évek közepétől a nulláról indulva ma már közel 1300 diákjuk, 12 alkalmazott oktatójuk, 11 doktoranduszuk és 16 magyarországi vendégtanáruk, valamint több meghívott előadójuk van. Karácsonyi Zsigmond a romániai magyar napilapok lépéshátrányát mutatta be a román nyelvű gazdasági lapokkal szemben. Somai József, a Közgazdász Fórum főszerkesztője azt nehezményezte, hogy Erdélyben a közgazdász középnemzedékek idegenkednek az írástól és előadások megtartásától. A Közgazdász Fórum idei legjobb publikációért járó díjat: Nagy Bálint Zsolt fiatal szakíró nyerte el. A tíz év során legtöbbet publikáló Nagy Ágnes (Román Nemzeti Bank vezetőségi tagja) szintén nyilvános elismerésben részesült. Az RMKT által az idén létrehozott, az év közgazdászának adományozott Kerekes Jenő-emlékérmet Somai József vehette át. /Ördög I. Béla: Tízéves a Közgazdász Fórum. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./
2008. február 6.
Február 5-én Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök az ország gazdasági helyzetéről tartott megbeszélést Varujan Vosganian pénzügyminiszterrel és Mugur Isarescuval, a Román Nemzeti Bank (BNR) kormányzójával. A kormányfő biztosította tárgyalópartnereit, hogy ebben az évben a kormány nem fog választási ingyen ígéretekbe bonyolódni. Idén a költségvetési hiány pótlása elsődleges feladata a kormánynak. Mugur Isarescu szerint kivitelezhető a kormánynak az a szándéka, hogy 2008-ban a gazdasági fejlődés ütemét 6 százalékon tartsa fenn, de fontosnak nevezte a költségvetési deficit csökkentését célzó óvatos politizálást is. /Tariceanu: Nem lesz fedezetlen kampányígéret! = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./
2008. március 5.
Február végén 25,241 milliárd euróra rúgott az ország valutatartaléka – jelentette a Román Nemzeti Bank. A jegybank által kezelt készlet a januári szinthez képest 311 millió eurós csökkenést jelent. Az ország 103,7 tonnányi aranytartaléka, a jelentős világpiaci áremelkedés miatt 2,126 milliárd eurót ér, így Románia arany- és valutatartaléka összesen 27,37 milliárd eurót tett ki. /D. L. : Csökkent a valutatartalék. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./
2008. április 7.
Neves előadók és üzletemberek részvételével rendezték meg hét végén, Nagyváradon az Új lehetőségek és források Romániában a befektetők előtt című befektetési konferenciát. Az eseményen a házigazda OTP Bank támogatásával öt olyan füzetet is bemutattak, ami Románia kapcsán a cégbejegyzésről, a mikrovállalkozások adózásáról, a vállalkozásoknak szóló uniós forrásokról, az exporttámogatásokról, illetve a román tőkepiacról nyújtott hasznos információkat, gyakorlati útmutatókat. Nagy Ágnes, a BNR igazgatótanácsának tagja a román makrogazdaság növekedésének évi 5–6 százalékos ütemét a következő esztendőkre is megalapozottnak látja, de bizonytalanság jellemzi a lej árfolyamának jövőbeni alakulását. A rendezvényen Borbély László fejlesztési, középítkezési és lakásügyi miniszter előadásában a tavaly útjára bocsátott Regionális Operatív Program nyújtotta számos befektetési lehetőségét mutatta be. Miklóssy Ferenc, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke a két ország külkereskedelmi kapcsolatán túl, saját romániai vállalkozói tapasztalatairól is szólt. /D. L. : Jó üzletet kívánnak. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./
2008. szeptember 19.
A munkaerő kivándorlása, és főként a születések számának csökkenése olyan demográfiai problémák, amelyek megakadályozzák Romániát abban, hogy hosszú távon magas szinten tartsa fenn a gazdasági fejlődést, jelentette ki Valentin Lazea, a Román Nemzeti Bank vezető közgazdásza. A lakosságnak mintegy 10 százaléka megy külföldre dolgozni. A gyenge minőségű oktatás, és a piaci követelményeknek nem megfelelő szakképzés még nagyobbá teszi a munkaerőhiányt. /Demográfiai akadályok a gazdasági fejlődés útjában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./
2008. november 29.
A Romániai Magyar Üzleti Egyesület (RMÜE) november 28-án gazdasági konferenciát tartott Marosvásárhelyen. A négy évvel ezelőtt létrehozott szervezet egyebek mellette azt tűzte ki céljául, hogy olyan előadásokat, szemináriumokat tart, amelyeken a román és nemzetközi gazdasági élet aktuális kérdéseit vitatják meg. A mostani rendezvény díszvendége, Füzes Oszkár, romániai magyar nagykövet hangsúlyozta, hogy az általa vezetett külképviselet elsőrangú prioritásnak tekinti a gazdaságot. A Romániában jelen levő magyar vállalatok 20 ezer munkahelyet jelentenek és az évi beruházások értéke meghaladja a 100 millió eurót. A konferencia egyik kiemelt témaköre a nemzetközi gazdasági válság volt. Nagy Ágnes, a román jegybank igazgatótanácsának tagja elemezte a mostani válság okait és azokat a lépéseket, melyeket ennek mérséklésére hoztak nemzetközi szinten. /(karácsonyi): A gazdaság mindenekelőtt. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 29./
2008. december 10.
Románia rendszerváltás utáni történetében egyetlen párt sem alkotott többséget a parlamentben, és egyetlen alakulatot, a mostani Szociáldemokrata Pártot leszámítva valamennyi formáció koalícióban vezette az országot. Románia a rendszerváltás utáni időszakot nagykoalícióval kezdte. Az első, úgynevezett átmeneti kabinet, amelyet Petre Roman vezetett, négy miniszterelnök-helyettesből, 28 miniszterből és tíz miniszteri rangú államtitkárból tevődött össze. Tagjait a Nemzeti Megmentési Front Tanácsa (CFSN), illetve annak elnöke, Ion Iliescu nevezte ki törvényerejű rendelettel. A tárcavezetők között volt Victor Atanasie Stanculescu és Mihai Chitac tábornok is, akiket idén ítélt el a bíróság jogerősen a forradalom idején elkövetett tetteik miatt. Az első rendszerváltás utáni kormánynak egyetlen magyar tagja volt, Horvát Andor, Andrei Plesu művelődési miniszter helyettes államtitkára. Az első Roman-kormány idején következett be az első bányászjárás is. Ion Iliescu kérésére a vájárok 1990. január 28–29-én rohamozták meg és dúlták fel a fővárost, valamint a FSN választási szereplése ellen tüntető ellenzéki pártok székházait. Alig egy évvel később a második Roman-kormánynak szintén bányászjárás vetett véget. Helyét Theodor Stolojan foglalta el a miniszterelnöki székben 1991. október elsején. Nicolae Vacaroiu volt az első miniszterelnök, aki a forradalom után letöltötte mandátumát, annak ellenére, hogy alakulata nem rendelkezett többséggel a parlamentben. Az 1992. november 19-én hivatalba lépett Vacaroiu a frissen alakult Nagy-Románia Párt (PRM) támogatásával kormányzott; a két alakulat együttműködését jelezte a „vörös négyszög” kifejezés. A Vacaroiu-kormányt a legtöbben populistának tartják: elutasította a privatizációt és elodázta a gazdaság átszervezését. Az átmenet csupán az 1996-os választások után kezdődött el, a demokratikus ellenzék győzelme nyomán. A Demokratikus Konvenció első miniszterelnöke, Victor Ciorbea azonban túlságosan merésznek bizonyult: egyrészt a reformokat illetőn, másrészt az etnikumközi kapcsolatok terén. Az RMDSZ-t is magába foglaló koalíción belüli nézetkülönbségek ellenére Ciorbea jelentősen bővítette a nyelvhasználati jogokat – igaz, sürgősségi rendeletét utólag visszavonták. Emil Constantinescu államfő Ciorbea menesztésével próbálta ellensúlyozni a kormány népszerűtlen intézkedéseit. Az első konvenciós kabinetben Birtalan Ákos vezette a turisztikai tárcát, Tokay György pedig kisebbségi kérdésekért felelős tárca nélküli miniszter volt. Constantinescu 1998. áprilisában Radu Vasilét nevezte ki a kormányfői posztra. A következő másfél évben egymást követték a botrányok. 1999 decemberében az államfő Vasilét is eltávolította, helyére Mugur Isarescu, a Nemzeti Bank kormányzója került. Isarescu megvalósítása az ország rövid- és középtávú fejlesztési terve és több évi recesszió után az első pozitív gazdasági növekedés. A 2000-es választások egyben Ion Iliescu és baloldali pártja visszatérését jelentették. Utóbbi nem nyert ugyan többséget a törvényhozásban, azonban az RMDSZ külső támogatásával kényelmesen kormányzott 2004-ig. Az időszakosan megújított együttműködési megállapodásoknak köszönhetően ez a periódus hozott a legtöbb eredményt a kisebbségi jogok és az etnikumok közötti viszony javulása tekintetében. Négyévi nyugodt kormányzás után az időközben Szociáldemokrata Párttá alakult PDSR megnyerte ugyan a 2004-es választásokat, azonban államfőjelöltje, Adrian Nastase alulmaradt Traian Basescuval szemben az elnöki tisztségért folyó versenyben. A második forduló után Basescu a liberálisok és a demokraták szövetségének oldalára állította az RMDSZ-t és a PSD-vel közös listán indult humanistákat (PUR), mai konzervatívokat. Az előrehozott választásokat erőltető elnök csupán azt érte el, hogy Calin Popescu-Tariceanu liberális párti elnök és kormányfő menesztette a demokrata minisztereket. Azóta kisebbségben kormányoz az RMDSZ-szel és a PSD parlamenti támogatásával. /Szőcs Levente: Román koalíciós hagyományok. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./
2009. január 10.
Történelmi mélypontra jutott a lej az euróval szemben. A BNR 4,2127 lej/eurós árfolyamot rögzített. Az előrejelzések szerint a továbbiakban is hasonló tendencia várható, mert a régiótól elfordultak a befektetők. /Lejtőn a lej. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 10./
2009. február 24.
Közös közleménnyel álltak ki valutáik védelmében február 23-án a román, a magyar, a cseh és a lengyel jegybankok elnökei. Közleményükben és sajtótájékoztatók keretében próbálták megnyugtatni a térség befektetőit, hangsúlyozva, hogy a régiós devizák tapasztalt gyengülésének nincsenek makrogazdasági alapjai. /D. L. : Hangoltak a jegybankok. = Új Magyar Szó (Bukarest). febr. 24.
2009. március 5.
A Valutaalap illetékesei Washingtonban több feltételt ismertettek, melyeket figyelembe kell vennie Romániának a nemzetközi pénzügyi szervezet nyújtotta támogatáshoz. Előbb a román félnek az országa pénzügyi helyzetével kapcsolatos elemzést kell elvégeznie, mielőtt egy IMF-Románia megállapodás megvitatására Bukarestbe hívják az IMF szakembereit. Az adópolitika szigorítását és az óvatos költségvetési politika szükségességét említették. A Román Nemzeti Bank (BNR) korábban megerősítette, hogy egy román delegáció Washingtonban tárgyal a Nemzetközi Valutaalap (IMF) képviselőivel a „román gazdasági helyzet alakulásáról”. /Az IMF feltételeket szab Romániának. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 5./
2009. szeptember 16.
Októberében beindul az egyetemi oktatás Sepsiszentgyörgyön a Babes–Bolyai Tudományegyetem Szemerja negyedi saját épületében. Meghívják azokat a megnyitóra, akik támogatták az új épület felépítését. Első helyen dr. Andrei Marga rektort említette Fazakas József egyetemi tanár, a BBTE Sepsiszentgyörgyre kihelyezett Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának vezetője, de Ecaterina Andronescu tanügyminisztert is várják, valamint olyan személyiségeket, mint Mugur Isarescu, a Román Nemzeti Bank elnöke, dr. Rédey Ákos professzor, a Veszprémi Egyetem rektora. Egy új létesítmény létrehozása mindig nagy ünnep egy város, egy közösség életében. Ősztől bentlakási lehetőséggel és étkezdével fogadják a hallgatókat. A már meglévő mesterképzés mellett folytatják a felsőfokú képzést az Üzletkötés- és Fejlesztési Menedzsmenten is, ami kétéves mesteri képzést jelent. /Czompó János: Új egyetemi épület Sepsiszentgyörgyön (Interjú Fazakas József egyetemi tanárral, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Sepsiszentgyörgyre kihelyezett Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának vezetőjével). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 16./
2009. október 12.
A Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) a hét végén tartotta XVIII. vándorgyűlését Szatmárnémetiben „Kiút a válságból a közép-kelet-európai országok számára” címmel. A megnyitón Coltea Tibor, az RMKT elnöke, valamint Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere köszöntötte a résztvevőket. Az előadók között szerepelt dr. Nagy Ágnes, a Román Nemzeti Bank Igazgatótanácsának tagja, a kolozsvári BBTE docense; Angyal G. Ádám, a budapesti Corvinus Egyetem tanára; dr. Duray Miklós, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának parlamenti képviselője; dr. Geréb László a székelyudvarhelyi MÜTF ügyvezető igazgatója; Coltea Tibor; Piricsi Alpár, a kolozsvár Tipo Offset Kft. Igazgatója; dr. Pete István számvevőszéki tanácsos, a kolozsvári BBTE docense; Csata Zsombor, a kolozsvári BBTE szociológia tanszékének docense; László Péter szociológus; valamint Pogány Erzsébet, a felvidéki Szövetség a Közös Célokért társulás igazgatója. /Közgazdász vándorgyűlés. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), okt. 12./
2009. október 16.
Lucian Croitorut, a jegybank elnökének tanácsadóját bízta meg kormányalakítással Traian Basescu. Döntésével az államfő elutasította a három ellenzéki alakulat – a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL), az RMDSZ – és a nem magyar nemzeti kisebbségek egy technokrata kormányról szóló közös javaslatát Klaus Johannis, Nagyszeben németajkú polgármesterének vezetésével. Az 52 éves Lucian Croitoru a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének, Mugur Isarescunak a tanácsadója, és egyben a Román Gazdaságpolitikai Központnak az elnöke. Az államfőhöz családi kapcsolatok is fűzik, hiszen menyasszonya nem más, mint Isarescu lánya. /Croitorut bízta meg az államfő a kormányalakítással. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./ Traian Basescunak csak akkor lett volna joga visszautasítani egy kialakult parlamenti többség jelöltjét, ha törvényességi kifogást talál a jelöléssel kapcsolatban. Ilyesmiről azonban nem volt szó: az államfő egyszerűen nem vette tekintetbe a javaslatot, és egy másik jelöltet javasolt Klaus Johannis helyett – magyarázta Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Hozzátette: „az RMDSZ-nek nagy felelőssége van a jelenlegi helyzetben, minthogy mi vagyunk, vagy legalábbis lehetünk a mérleg nyelve”. /Moldován Árpád Zsolt, Salamon Márton László: Elnökre szabott jelölt. Lucian Croitorut nevesítette Traian Basescu államfő a kormányfői tisztségre. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./
